Böszme mélyről kellett felállnom, de tegnap este már jobban éreztem magam. Ez a hónap tíz évnek tűnik, de legalább "kaptam" végre a pofámra. Sok bennem a gőg. Azt hiszem. Molett alakom bizonyosan ludas, hogy ily' merészen hordom az arcom.
Más. Nyomot hagyni minden áron! Közhely ugyan, de ebben a korban felmerül bennem a tenni akarás. Megfogadtam, hogy a következő 4 évben Tadeusz Kantor tölti ki az Epilóg Kamara minden-napjait. Színház, film, performance. Méltatlanul keveset tud róla a szakma. Nem hiszem ugyan, hogy a közvetítő szerepe sok emberhez eljuttatja munkásságát, de ha csak egy ember is megismeri, tudom, hogy tovább adja az infót.

Zirrag!

Zikalla!
Ke harre ulhó tenne!
Kitalla!
He rugga zunmó derme!
Idorha!

Verke-kelle!


A harag címet adtam a versnek, még az egy hónap szenvedéstörténetből kifolyólag. Én szeretem.